Magyar, Magyarok
Magyar: Magar, Madzar, Macar, Szavar'd (Szavár'd), Szevordi, Szijavurdi, Szavír, Baszir. Szavardi/Szavarti/Szavartü. Szabar(di), Szabar(di). Szavárd-Szovárd. Modz(g)ar, Madz(g)ar. Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi: Szijavurdi, Szijavardi. Örmény kif.: Szevordi. Szijavardija nevű csatabárd. (Szöveg forrása: M. László & O. Borbála - A Hunok öröksége, HUN-idea, Bp. 2009.)
Feljegyzések:
- Theofánisz
- Malálasz
- Skylizes kézirat
- Menandrosz
- Ghardízi
- Ibn Ruszta
- Balkhin
- Ibn Fadlán
- Maszudi
- György barát krónikája
- Bölcs Leo - Taktika
- B. Konstantin - A birodalom ...
- Nesztor Krónika
- Cyrill legenda
- Metód legenda
- Bajorok és Karantánok megtérése
- János diankonus - Velencei Krónika
- Theotmar salzburgi érsek levele IX. János pápához
- Liudprad Antapodosis
- Augsburgi gerhárt - Szent Udalrik élete
- Aventinus - Bajor évkönyvek
- Ekkehard- Sankt Galleni történetek
- Leo Marsicanus - Montecassino Krónika
- Sankt Galleni Évkönyvek
- Regino Évkönyve
- Fuldai Évkönyvek
- Widukind - A szászok története
*
Népnevek
Hun, hunok ("ázsiai hun")
Hsziungnuk (kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, magyaros átírás: hsziungnu; egykori feltételezhető kiejtése hjungno; törökül: Doğu Hun. Zsong. Hsziungnu. Sima Quan: Shanrog, xianyu, xunyu. (130/110.)
Fehér hun
1.) Jüecsik (月氏). Xiao Yuezhik (kis jüecsik), Ta Yuezhik (nagy jüecsik). Kusán, Husán, Kohanó. Romai elnevezés: Khionita. Görög elnevezés: kidarita. Sveta hun(a) szanszkrit, fehér hun. 2.) Khyon (hion) (Pahlavi irodalom). Spet-khyon: fehér hion, hermichion/kermichion: vörös hion. Perzs.: chionitae. Gör.: hephtalion, ephtalite. Kín.: yue-pan. 3.)Toharistan, Sogdia, Tianshan (Nyugat), Uddiyana, Gandhara (Shahbaz garhi), Nagarahana, Hindikus hegyséf déli része. Kuminda (kasmir), Naga, Jaudheja.
Besenyő, Besenyők
Armenia: Pechenegs, Patzinaks(Badzinag), Pacinak. Persis and arab: Bjnak, Bajanak. Russkij and Burgar: Prchenegi. Russ: Pecenezi(rasarteni), Peceneghi. Grus, Georgia: Pacinak(i). Magyar: Besenyő, Besenyő/Becenci(k), Pecsenyeg. German: Beschen, Petszben. Old Turkish(assumed): Becenek. Azer and Turkmen: Baca, Baqi. Utazok, históriások feljegyzései: Al Maszudi(AD. 932): Bebzsenek, Badzsird, Bazsnak. Kultegin(AD.732): Kangaras-Kángárás, Kangars-Kángars.
Türk, Türkök
1.) Turk. Tür(ü)k. Ótörök és "Török nyelvű népek". (Tur-Tür-Tör) Ö~Ü TRK. On-Oq? 2.) Gök/kök türk, Kok/Kük/Kék (kek)Türk. Old Turkic: - - -: Kök Türük. Chinese: 突厥/تُكِئ; pinyin: Tūjué. Khotanese Saka: Ttūrka, Ttrūka. Old Tibetan: Drugu, dru-gu (dur-gys). 3.) Tujue. Tür(ü)k. Tielei. 4.) Türk birodalom (Türk Kaganátus) i.u. 551 (Bumin, Istemi). 5.) Úz. Oguz. Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz. 6.) Szeldzuk. Selçuklular, Szaldzsúkiján, Szaldzsúk.
Kazár, Kazárok
1.) Kaszar népe. Qasar, kaszar, Turkish: Hazarlar, Tatar: Xäzärlär, Heber: כוזרים (Kuzarim) - Kuzarita, Kuzarus, Arab: خزر (khazar), Ukrainian: Хоза́ри, Russian: Хаза́ры, Persian: خزر, Greek: Χάζαροι, Latin: Gazari, Cosri/Gasani. Kesar. Kotzarig, Khozarig, Khazarig, Kozar, or Cozarig. Guzsar, gudzsárok (Chaunan 1999). Kazarousz: Madzarousz; Khazáron: Mazáron. Materi, Mattzai, Mazaroi (Tuomo Pekkanen). Kuzarita ~ Karazita, Kuzareus ~ Kazareus, 'Jachveita' Kuzarit(a), 1. "Jahv-Kuzar" 2. Jach(v)-Kuzar. K(u/a)z(a)r - ?T(a)t(a)r, 5-5. 2.) Császár (gör.). Terhini stélé: qasar. Cézár (caesar), Cezar - Kazar-Kasar (Z~S, Z/S). Fekete ugorok=magyarok, fehér ugorok=kazárok. 3.) Mazar, masar.
Kun, Kunok
1.) Kun, kumán, ázsiai kunok 2.) Kipcsak, kangli(?). 3.) Sárga ujgurok, Sari-kun, Szári-kun (Szár(i)-kun). 4.) Polovec (russ.) 5.) Teori: Kun-nak ~ Kunok.
Káliz
1.) Káliz, Kálizok. Teoria: Klauz-Kalóz. 2.)Latin: Caliz, Caluz, Koaluz, Kaluz. Másh.: C~K (lat.), magh.:a-u-o. Görög: Khalisioi (Χαλίσιοι), chalisiis. Másh.: C~K, S~Z. 3.) Chalyzians, Khalyzians, Khalis, Khwalis. 3.) Choresmian.
* * *
